Nos ő nem egy filmszakértő csak egy átlagember véleménnyel. Nem is az a fontos hogy hogyan csinálták meg az új Batman filmeket. Amire igazán felhívta a figyelmet ez a riport az hogy mekkora felhajtás van egy ilyen film körül.
Érdemes kicsit távolabbról nézni. A kedves játékunk egy medve vagy tigris vagy sárkány. Hősünk egy félig denevér vagy félig pók ember. De a legfontosabb hogy mindegyik rejtegeti a köznapi énjét. Maszkot hord. Miért?
Miért nem vállalják fel képességüket? Miért nem mondják el magukról hogy kicsodák? Akhilleusz és Héraklész egész Görögországban ismert hősök voltak. És mi a legfontosabb a régi hősökben: hogy elbuktak. Egytől egyig feláldozták magukat: Antigoné, Fehérlófia, Hamlet. És mindnek a valódi nevét ismerjük. És egyiknek se volt alteregója. Az utolsó ilyen Don Quihote volt aki pont azért vált nevetségessé mert elhitte hogy egy középkori lovag. És ha nevetünk Don Quihotén akkor miért nem nevetünk Batman-en. Pedig nagyon hasonlítanak. Mind a ketten azt hiszik hogy ismerik az igazságot. És mind a ketten összetévesztik az igazságot a világképükkel. Ha Bruce Wayne-nek annyi pénze van amennyi akkor sokkal nagyobb hatalom van a kezében mint Batmannek. És ha tényleg komolyan akarjuk venni akkor Bruce Wayne a bűnözést legjobban személyes példájával szoríthatja vissza. De ő ezt nem vállalja fel hanem álarcot húz. A névtelenségbe menekül.
A névtelenség, a megszólíthatatlanság pedig nem más mint önmagunkat a semmihez hasonlítani. A vákuumba helyezni az élet értelmét. Eladni a lelkünket az ördögnek.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.